2011. január 29., szombat

SZERETETT...!: IMA ÉS ANYGALKÁK...!

SZERETETT...!: IMA ÉS ANYGALKÁK...!: "Édes Atyám..! Lassan elhalkul az élet zaja. A nappal lüktetése halk zsongássá finomult. Kezembe hajtva homlokomat, csendes számvetést tar..."

2011. január 26., szerda

Élet és a szeretet...!



Ne fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. 
És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van..!
Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat,

és minden akarat vak, ha nincsen tudás, 
és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka,
és minden munka üres, 
ha nincsen szeretet. ...!

minden kép idézetekkel van megjelenítve 2

Mikor arra vágysz, hogy észrevegyenek,
megértsenek és szeressenek,
tudd, 

hogy a többiek is erre vágynak.
(Tatiosz)


minden kép idézetekkel van megjelenítve 4

Az élet egyetlen napja csodálatos történetek szövevényéből áll össze.
Akik ösztönösen élnek, nem áldoznak időt az események megértésére.
Sosem fogják tudni, mi miért történt velük – bár ez nem is bántja őket igazán.
Aki kimarad egyetlen napjából, az másnap éppígy cselekszik majd,
miközben az élet némán, észrevétlenül elsuhan mellette.
Semmi olyan nem történhet meg egy ember életében,
ami meg ne történhetne veled életed egyetlen napján.
  E képen ha a napokra figyelsz, figyelemmel leszel egész életedre.
Egyetlen nap is közelebb vihet az élet igazi és nagy feladatainak megértéséhez.
  (Tatiosz) 

 
minden kép idézetekkel van megjelenítve 6

Ha valakivel találkozol...!

Gondolj arra, hogy 
a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik.
Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás.
A másik emberben önmagad másik felét ismered fel,
minden vonásában saját vonásaidat látod meg.
Amit róla gondolsz, magadról gondolod.
Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz,
azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz,
egy napon veled fog megtörténni.
(Tatiosz)


képesidézet

Az élet és a szeretet..!


Csupán egyetlen időt ismer: 
a jelent.
Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat,
amelyben élünk, amikor szeretünk.
Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal,
akkor élünk együtt saját énünkkel.
Mindenkinek van egy árnyék énje.
Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között.
Az árnyék nem azért lakozik benned,
hogy elsötétítse a fényességet, hanem,
hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre.
Az erénynek csak egy fajtája van – az erény;
a gonoszságnak ellenben számtalan.
Szeretnünk kell mások tévedéseit,
hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk.
Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is.
Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod,
fogadd megértéssel mások hibáit.
(Tatiosz)


idézetes 17


Ha leereszkedsz lelked mélységeibe...! 

 
Megtalálod a boldogsággal kevert szomorúságot.
Vajon lehetnek-e boldogok a napok,
ha nem ismerjük a szomorúságot?
Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában,
a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában
és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában.
A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak,
hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták,
az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult.
Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny,
mért volna kegyesebb az örömökkel?
Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül –
sosem vagyunk maradéktalanul boldogok -,
úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre.
Emberi ez is: alászállás és felemelkedés.
Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak,
majd magukhoz ölelik újra a csillagokat,
úgy változandóság honol mindenben: az emberi szívben,
a hangulatokban, a körülményekben.
(Tatiosz)


idézetes 13

Tudd, hogy szavadat félreérthetik....! 

 
Olykor tetteidet is. 

A félreértés épp úgy hozzátartozik az emberhez,
mint fához a levél, tengerhez a víz, törzshöz a kar, fejhez a gondolat.
A félreértés oly természetesen jár-kel a világban,
mintha együtt született volna a megértéssel. Ne magyarázkodjunk,
ne szépítsük a történetet. Az igazság aranyból van és kiállja az idő próbáját.
(Tatiosz: A szív erényei)




Az emberi elme összes érzései...! 

A hála, a harag, a szeretet, barátság, elfogadás, a gáncs, sajnálkozás, versengés,
irigység egyszerűen az ember állapotára és helyzetére vonatkoznak,
és céljuk nem más, mint egy olyan lénynek, amilyen az ember,
azon körülmények között, melyek között él, megóvni a létezését,
s elősegíteni tevékenységét.
Ezért ésszerűtlennek tűnik az ilyen érzelmeket átvinni egy legfőbb lényre,
vagy feltételezni róla, hogy eme érzések mozgatnák őt,
s az Univerzum jelenségei nem is támasztják alá az ilyen teóriákat.
Valamennyi érzékeinkből eredő eszménk elismerten hamis és csalóka,
s ezért nem gondolhatjuk, hogy helyük van egy Legfőbb Értelemben.
És mivel ha eme külső érzetek által nyújtott ideákhoz még hozzátesszük
a belső érzék ideáit, akkor ezzel le is írtuk az emberi értelem egész kelléktárát,
ezért levonhatjuk azt a következtetést,
hogy az emberi gondolat tartalmait illetően semmiféle hasonlóságot sem találunk
az emberi és az isteni értelem között. Ami mármost a gondolkodás módját illeti,
hogyan tehetnénk bármilyen összehasonlítást közöttük,
vagy feltételezhetnénk bármilyen értelmű hasonlóságot?
A mi gondolkodásunk hullámzó, bizonytalan, gyorsan tovaröppenő,
egymást szakadatlanul követő s összetett gondolatokból áll;
s ha megszüntetnénk ezeket a vonásait, akkor teljesen megsemmisítenénk lényegét,
s ebben az esetben a szavakkal való visszaélés lenne ezt még gondolkodásnak,
vagy értelemnek nevezni. Legalábbis azt kell belátnunk,
hogy ha kegyesebb és tiszteletteljesebb dolognak is látszik
(amint hogy az is) ezeket a kifejezéseket mégis megtartani,
amikor a Legfőbb Lényt említjük, jelentésük ebben az esetben teljességgel megragadhatatlan,
és természetünk fogyatékosságai miatt nem juthatunk el
semmiféle olyan fogalomhoz amely ,akárcsak a legcsekélyebb mértékben is ,
megfelelne az isteni attribútumok megragadhatatlan fenségének. 

 

Mi is az ember lelke...? 
 
Különböző képességek, szenvedélyek, érzelmek, képzetek egy olyan összetétele,
amelyek ugyan kétségkívül egyesültek egy egyéniségbe, vagy személybe,
ámde mégis különböznek egymástól. Amikor gondolkodik, akkor a képzetek,
melyek gondolkodásának összetevői, egy bizonyos formába vagy rendbe rendeződnek, amely azonban teljesen egy pillanatra sem marad állandó, hanem csaknem azonnal átadja helyét valamilyen másfajta elrendeződésüknek. Új vélemények, új szenvedélyek, új a fikciók és új érzések alakulnak ki, amelyek folyamatosan színesítik a mentális élet színpadát, s létrehozva így az elképzelhető legváltozatosabb és leggyorsabban váltakozó állapotok sokféleségét. Hogyan lenne ez összeegyeztethető azzal a tökéletes változatlansággal és egyszerűséggel, melyet az összes ateisták tulajdonítanak az Istenségnek? 
 
idézetes 1

Ha nem vagy Önmagad...!

Szabad sem vagy, a félelem irányítja az életedet és a kapcsolataidat,
a látszat fontosabb számodra, játszmákban élsz, elégedetlen vagy,
  erőtlennek érzed magad, élősködővé válsz, borúlátásoddal fertőzöd a környezetedet,
energiát szívsz el a másik embertől, befolyásolható, zsarolható vagy,
ködös a jövőképed, hitehagyott vagy, a céljaid szétfoszlanak, kudarcok érnek,
  ítélkezően viszonyulsz a világhoz, nem tudsz határozott döntéseket hozni,
hintázol a lehetőségek között, amíg mindegyik kicsúszik a kezedből,
sodródsz, másnak adod át az irányítást, függőségben élsz, sajnáltatod magad,
szeretetéhes vagy, de a feléd irányuló szeretetet nem tudod befogadni,
a saját szeretetedet feltételekhez kötöd,
érdekeid és szükségleteid szerint születik meg vagy hamvad el benned az érzet,
a másik ember eszközzé válik számodra, pótszerekkel pótolod a valódi életet,
Istent nem érzed – legfeljebb tudod, hogy van.
Ha Önmagad vagy szabad vagy,
félelem nélkül, harmóniában élsz a világgal,
a Teremtés törvényeit felismered és követed, hihetetlen erő feszül benned,
bizonyosság van benned, tisztán látod a vállalt életfeladataidat,
örömtelien éled meg az életedet, naponta új lehetőségekre ébredsz,
mélységes hálát érzel, hogy élsz,
végtelen szeretet árad benned minden teremtett lény iránt,
tiszta érzésekből fakadó, határozott döntéseket tudsz hozni és küzdeni értük,
felismered és megbecsülöd önmagad, és a másik ember értékeit,
  belülről vezérelt vagy, te irányítod önmagad sorsát,
hiteles vagy, a tetteid-szavaid és érzéseid fedik egymást,
tisztán, feltétel nélkül tudsz szeretni,
a boldogság létállapotában alkotó életet élsz,
a másik ember önmagává válik melletted,
Istent érzed és tisztán hallod , nemcsak tudod, hogy van. 


idézetes 21